*A pofont szinte nem is érzi, jéghidegnek érzi az egész testét.*
-Azt..hittem azt... csinálok..amit akarokk..*vacogta kissé gúnyos hangon*

- De nem leszel öngyilkos, ha rajtam múlik! *mondja kemény hangon.* SZóval, ugye hazajössz, és nem folytatod az önmarcangolást?

*közelebb megy és meglátja a karmos nőt és a másikat akivel veszekedett*
*úgy dönt kicsit távolabbról figyel*

-Még..nem megy... alig van pénzem... nem akarom...*lehajtja a fejét*-Nem akarom hogy én legyek aki mindent...elront *tüsszent egyet*

- Liz, haza kell jönnöd, ha nem akarsz mindnet elrontani! Ha nem akarod magadat romba dönteni!
*jelenti ki kissé kellemesebb hangnemben. A kis megfigyelőt még nem vezsi észre*

~ők is szerpeltek a fájdalmas látomásomban, jut eszébe~

-De már tönkretettem magam, Ariana! Már nem tudok megváltozni! Nem megy!*csordul végig arcán egy könnycsepp*-A kórházban azt mondták....

- Az orvosok mind hazugok! Nem, még minden menthető, főleg, ha msot eszel valamit, ami nem romlott, és felmelegszel! Nem akarom, hogy a hazug orvosokra legyen szükség,mert megbetegszel! *fakad ki, és próbálja felállítani a lányt*

-Már beteg vagyok....Ariana, ha nem történik csoda, akkor...meg fogok halni....

- A csoda te magad vagy! *mondja, és talpa állítja a lányt. * Irma mintha tudna segíteni... Vagy a menh... áh nem, onnan már nem kérhetünk segítséget. Bár tudtommal Amandának veled semmi baja. ~ a gyógyszereken kívül~ teszi hozzá magában még.*

-Nem hiszem, hogy Irma avgy a Menhely képes lenne meggyógyítani.*szipogta*- Tudod ez... ez gyógyíthatatlan és halálos...mivel pedig már úgy tűnik, hogy megfáztam és nem voltam hajlandó steril szobában tölteni életem hátralévő részét... lassan már nem fog fájni semmi...*hirtelen Ariana nyakába ugrott*-Nem akarlak elveszíteni!

- Nem fogsz te senkit elveszíteni! *életében talán harmadszorra könnyekben tör ki.* Nehezebb és kilátástalanabb ügyeket is túléltünk már!
*bíztatja inkább ömnagát, mint Lizt*

*Hirtelen észbekap és eltolja magától Arianat*
-Ugye nincs rajtad seb? Vagy..*köhög, de kínosan ügyel rá hogy nehogy Arianat érje* - Ariana, hagyj itt...*nagyot sóhajt* -Az AIDS nem játék és én..csak..csak csendben akarok meghalni..

- Mi?? *hüledezik.* Nem játék? MIért nem mondtad? De... biztos vannak különleges mutánsok, akik tudnak segíteni! Megekeresüsk őket. Összefogunk. Xavnak és Amandának remek ismeretségei vannak! *egyre jobban elkeseredik, még midnig nemv eszi észre Alisont*

-Hagyd...*mosolyog erőtlenül,de közben sír* -Már minden mindegy... Magamat tettem tönkre és nézd meg hova jutottam*tárja szét karját*-Hetek, Napok, vagy már csak órák választanak el attól, hogy végre megnyugodjak.

- Te? Azt hiszed, minden csak rólad szól? Te megnyugodnál? És mi lenne velünk? Én soha többet nem tudnék végigaludni egy éjszakát, soha többet nem tudnék úgy felkelni, hogyne te juss először eszembe! Nekem sosem voltak igazi barátaim, és most, hogy végre van egy, nem hagyom olyan könnyen elveszni! *szinte már hisztizik, annyira igazságtalannak tartja a világot, nem érti meg az embereket éshogy miért vannak betegségek.*

-Nem, nem sajnáltatom magam!*dühében felpattan*- Ez van,érted? MEG FOGOK HALNI! Még is ki tudna segíteni? Ki? Annyira fejlett az egész világ, de ezt a betegséget nem tudják gyógyítani!*lehalkítja a hangját*-Nagyon szeretek Ariana és...te vagy a legjobb barátnőm és a legfontosabb az életemben!*összecsuklik, vissza fekhelyére*-Nem akarok meghalni...

- Tudod mit? Azt hiszed, a világnak szüksége van rád.Hogy a Lázadók főemere vagy. Pedig látod: Igazából neked van szükséged a világra, ragaszkodsz hozzá, és nem akarod elengedni. Látni akarod felkelni a napot, kíváncsi vagy a holnapra. Tudom,a halálban az a legszörnyűbb, hogy a többi ember élve marad... De veled nem történhet meg, hogy egy gödörben végzed, érted? *rázza a lányt, hátha attól észhez tér.*

-Nem...tényleg nem..*mosolyog*-De mit tehetnék? Utálom a kórházakat és úgyse csinálnának semmit velem... És a Menhely! Már emgint csak gond lennék, vaagy nem?

- Először megkérdezzük Irmát, hogy erre van e orvossága, utána pedig Amandától kérünk segítséget. A sok diák között csa van egy, aki most az egyszer jó lenne valamire! *kacsint*