- Hazudsz! Tudod, talán tényleg nem emlékszel rám... HIszen belőled is egy lelki roncsot csináltak! Engem viszont kiemeltek a szolgasorból, és most itt vagyok! *A nő könnyedén felmászik a falon. A macska ereje az övé, amellyel ebben a sötétben is lát. Thomas fölött áll meg,és leugrik, maga elé tartva a vasrudat. Ki akarja loccsantani a férfi agyát*

*A feje helett a vállát találja el, s úgy szegezi a földhöz Thomast*
- Nem tudom mit csináltam veled! *sikítja idegesen*

- Rossz válasz! *mondja a nő, és előlép a félhomályból. * Így sem emlékszel? *kérdi, majd kecsesen odamegy Thoamshoz, és rátámaszkodik a vasrúdra, nagy fájdalmat okozva neki ezzel*

*A rúdhoz próbál nyúlni, de sehogyse éri el. Ideges, de a fájdalom érzetét leplezi*
- Nem! -rebegi* - Meg akarsz ölni? Hát rajta *már nyugodt szemekkel néz a nő szemeibe*

- Tudod, most, hogy így mondod... Nem AKARLAK, de MUSZÁJ! *kihúzza a vasrudat a férfiból, és használja másodlagos képességét (bár csak rövid ideig tudja. felveszi Derrick, majd Bart alakját.*
- Kudarcot vallottál, fiam, csalódtam benned! *mondja BArtként*

*Mivel skizo, nem tudja érzékelni az illuziót. Megrémül Barttol, és ijedten felkiált*
- De én semmit se csináltam Apám! *halálra rémült szemekkel mered a férfira, elhúzódva*

- SZörnyű vagy! Azt sem érdemled meg, hogy én öljelek meg! *"Bart" úgy csinál, mintha elvonulna, ám a sötétben alakot vált, és Derrickként tér vissza, egy tőrrel a kezében.* Szóval, kit kel kinyírni? Áh, csak nem Thomast? Akkor pezsgőbontás! *gúnoys vigyor*

*Megmerevedik apja szavaitól. Attól, hogy már hidegen hagyja az egész, csak bámul Derrickre. Ölje csak meg őt, ölje meg, az lesz a legjobb!*

*Megunta a várakozást, de maradnia kelett. gondolta. Majd felszisszent oldalához kapva (itt szúrta Thomasba a tört a lány), majd később vállához (itt szegezték Thomast a falhoz), s ebből következtetve már rohant is Hadsun szaga után.
A kegyelem döfés elmarad, legalábbis Arisa nem óhatja hagyni, kimeresztett körmökkel, vicsorogva vetette magát az Ál-Derrick nyakába, és testét felforrosítva oldalra lökte. Majd Thomas elé áll, vörösen izzó szemekkel, vörösen pulzáló aulával*

*A harc hevében véletlenül elteleportál*

*Hirtelen felriad, és zavartan nézkörbe. Ottvanahol eddigvolt, seholegy sebe,cskaegy rémálom, amit Solina álltal okozott ájulás után volt. De akkor mégse támadta meg senki? Úgy tünt teljesen magára hagyták... de nem támadták meg*

*Belógnak a pszihiátriára,és bár Arisa úgy hiszi biztos nem látjasneki, mégis látják, de csak rájuklegyintenek. Tudjákhovamegya csaj, minek fogják meg. Ártani nemárt és úgy is dolguk van...
Mikor meglátja Thomast, odamegy hozzá, és lekucorodik elé*
-Hello

*Felnéz, de nem fogja fel, hogy Arisa az*
-Hello.... *majd újra összekuporodik a sarokban, ahol eddig ült*

*Megy Arisa után. Mikor a fiúhoz érnek csodálkozva néz majd csendben figyel*

-Ő Ana!*mutatja be Thomasnak a lányt* - Ő Thomas

*Ühm. Reagálja le a dolgot*

- Örvendek...
*Mondja, majd hátrébb lép kicsit. Aztán mégiscsak előre, és kezet nyújt a fiúnak*

*Csak bámulja a nő kezét, de nem fogja meg. Arisához se próbál közeledni pedig már felfogta, hogy nem hallucinál*

*Nem csalódik, meg semmi, visszahúzza a kezét...arra viszont h Arisara sem reagál picit bepöccen...*
- Haho. Neked mi a bajod?

-Hm...*nyögi kábultan, zavartan*