Mivel az erdő, AMD bázisa egy kültéri rész, így eddig nehezen tudtunk bemenni. Láss csodát, most már ezt is megteheted... Belépés ingyenes, kijövetel kétséges!

*Beérve körbenéz a tágas csarnokban, melyből megannyi foylosó ágazik szerte. *
- Most merre?

- Hát...aszt hiszem erre.*mutat az eggyik vékonyabb folyósóra, majd megfogja Amanda kezét, és elindulnak egy elég szűk, és sötét folyósón.*

*Ügyel arra, hogy léptei ne verjenek visszhangot a folyosón, ébersége egy pillanatig sem lankad, hisz minden repedésből egy ellenség leselkedhet rájuk (mondjuk egy pók)*

*Kiérnek egy tágasabb, és világosabb folyósóra. De már nincs idejük elbújni, hirtelen a sarokról, egy alak tűnik fel, és mikor meglátja a hívatlan látogatókat felgyorsítja lépteit.*
- Nah... Tudtam hogy összefutok vele.*sóhajt fel John.*

- Ő az akiről beszéltél? *Válasz helyett háta mögött átalakítja kézfejét tigrismanccsá*

- Igen ő... sajnos.*Közben szúrós szemmel nézi a már odaérkező férfit.*
- Szia Slayer. Hát újra találoztunk.

- Hát igen, de nem tudom hogy ti mit kerestek itt, de nem is érdekel.*gonosz mosoly, és hatalmas szelet támaszt a folyósón, alig lehetett látni. Majd megindul John felé.*

*Amúgy is elég gyenge most, és még ez a szél is. Nekivágja John egy oszlopnak, amitől úgy érezte, hogy eltört a gerince, de mivel meg tudott többé-kevésbé állni a saját lábán, így hát még sincs baja.
Későn vette észre,, hogy Slayer ott van előtte, mert a fáradságtól az érzékelés sem megy most neki százszázalékosan.
A férfi gyomorszájon vágja, és elhajítja a másik falnak, amit John eszméletét veszti.*

*Már a név sem valami bíztató... A gyilkos nem szimpi kifejezés. A hatalmas szél nekivágja egy falnak, de nem törődik sebeivel, felpattan, és John elé rohan, de tudja, hogy nincs idő ébresztgetni, Sayler felé csap karmaival*

*Elkapja Amanda karját, majd felemeli a nőt, és John felé vágja.*

*John alighogy észheztért, észreveszi, mit művel Slayer Amandával és mikor felé vágja a nőt, tekinetikus erejével megállítja maga előtt és lerakja a földre.*
- Hát így kell bánni egy nővel...*teszi fel a költői kérdést szemrehányón, majd legugol Am mellé.*
- Jól vagy?*kérdi, és közben pajzsot von maguk köré, mert Slayer megint támadásba lendült.*

*Heves szívverése lelassul ,mikor John leteszi a földre.*
- Persze,persze semmi bajom! *Felpattan és egy szemhunyorítással jelzi, hogy a pajzsot nyugodtan el lehet tünteni*

*A pjzs láttán nagyon ideges lesz, és elkezdi püfölni, de tudja hogy nem sok értelme van.*

*Eltűnteti a pajzsot, Slayert pedig a falnak vágja.*
- Azt hiszem ez jár viszonzás képpen...*Somolyog gonoszul, majd felemeli a férfit, és teljes erejéből nekivágja a falnak, aki erre elájul.*
- MOst viszont menjünk, nem tudom meddgi tudják a diákok feltartóztatni a katonákat.*Mondja, és közben elindul tovább.*

*Valóban, ő az, aki a legjobban aggódik a diákokért, így megszaporázza lépteit. A következő helyiség, ahová érnek, inkább hasonlít egy patikához, mint az AMD- bázishoz. Amanda nagyot nyel*
- Nem mondod, hogy most itt kell megtalálnunk?

*Körülnéz.*
- Hát igen, de még szerencse, hogy tudom hogy hol keressem...*mosolyog, majd elindul a szekrények között, hátra, és mihamarabb meg is találja amit keresett.*

- Remek és most? *kérdi komoran, bár ha a diákjai nem lennének életveszélben, ugrálna örömében*

*Leveszi a fiolát a polcról, majd odaadja Amandának, de alig hogy tesz pár lépést, holtna esik össze.*

*Zsebrevágja a fiolát, és egy sikkantás után leguggol a holttest fölé. Szeméből könnycseppek záporoznak, magához öleli a hullát...*